Anyagilag mindenképp. Olcsó a szállás, a repjegy, a kocsibérlés. Persze nem árt időben foglalni. De van mit csinálni a nyári strandturizmusra berendezkedett szigeten az előszezonban? Mint kiderült, nagyon is!

A rodoszi repterén május elején már koranyári meleg fogad. A bőröndöt szerencsére hamar kiköpi a rendszer, a kijáratnál pedig az autóbérlő embere vár. Kezében tábla, rajta a nevünk. Pont, mint a filmeken. Kisbusszal jött, azzal jutunk a telephelyre, ami pár kilométerre van.

Hófehér, városi minit kapunk, amiből több ezer fut a szigeten. Első utunk a szállásra, a második egy közeli grillbárba vezet, ahol gyorsan eszünk egy gyros menüt. A helyek nagy része május elején már működik, és Rodosz felkészülten várja a pénzkölteni vágyó turistát. Aztán irány a strand, hogy választ leljünk a talán legégetőbb kérdésre. Tessék mondani, fürödni már lehet?

Strandok

A körülbelül 19 °C-os vizet először mindenképp szokni kell, utána viszont el lehet benne tölteni 5-15 percet, vérmérséklet szerint. Ennek ellenére a strandolók többsége inkább csak napozik. Előszezonban bőven van hely a napágyazott és az ingyenes strandszakaszokon is. A vízben depláne. Faliraki környékén bársonyos homokos, Ialyssos környékén inkább kavicsos a part, viszont extrán türkiz a víz.

Rodosz talán legszemrevalóbb tengeröblét jó turisztikai érzékkel a szigeten egykor filmet forgató Anthony Quinnről nevezték el. Itt nyugodtan lehetne kihelyezett rajzórát tartani, a természet olyan gazdag tárházát kínálja a kékek és a zöldek legváltozatosabb árnyalatainak. A szemközti dombra felkapaszkodva pedig meglőhetjük a nyaralás szelfijét, melytől az összes itthoni ismerősünk sárgállik majd az irigységtől.TIPP: A sziget délnyugati oldalán van egy kieső, vadregényes, alig látogatott partszakasz, a Limni. Már májusban kellemesen fürödhető, a partmenti sekély sziklamedencékben ugyanis könnyen felmelegszik a víz.  Aki a napernyőzött, koktélbáros, vízibiciklibérlős strandokat kedveli, az kerülje el ezt a partszakaszt. Aki viszont természetközeli csendre vágyik, az semmiképp! 

Rodosz város

Rodosz egy cirka ötvenezres, végtelenül izgalmas, multikulturális metropolisz, ahol mindegyik korábbi hódító épített valamit. A várat és az impozáns falakat a máltai lovagok emelték, akik 1480-ban még meg tudták védeni szigetet. 1522-től viszont a törökök rendezkedtek be itt, közel 400 évre. Őket az olaszok követték, majd egészen a jelenkorban lett csak a sziget újra görög.Az aranyszínű várfalak és az illatos májusi növényzet végtelenül romantikus hátteret biztosít a rodoszi városnézésnek, a változatos építészet pedig szemet gyönyörködtető. Nappal inkább az óváros és az új piac környéke, éjjel inkább a modern városrész pezseg. 

TIPP: A Szókratész utcán működő Melvana állítólag Európa legősibb kávézója. Az épület 14. századi, az intézményt pedig 200 éve ugyanaz a család működteti. Szerintünk ez megér egy frappét, egy sört, vagy vízipipát. Aztán érdemes letérni a fő turistaútvonalról, mert csodák várnak a csendesebb utcákon is. Egy apró mecset tövében például mézédes naspolyát szedtünk.

 Micsoda kilátás!

A szerzetesek elmélkedtek, a lovagok az ellent kémlelték. A turisták pedig fotóznak. Ez lett a sorsa a pazar rodoszi sziklaszirtekre felhúzott váraknak, kolostoroknak. A nyugati oldalon Kritinia és Monolithos nyújt felejthetetlen élményt, az előbbihez ráadásul virágzó citromfaültetvények között visz fel a kocsiút, melyek illata elandalít. A napnyugta mindkét várból szemlélve felejthetetlen. A keleti oldalon a Tsampika-kolostor épült hasonlóan impozáns magaslatra, ahonnan az azonos nevű homokos öbölre nyílik remek kilátás. Tsampika egyben a fontos zarándokhely is. 

TIPP: Rodosz várostól délre végtelenül hangulatos középkori kolostor, hangoskodó pávamadarak és három irányba nyíló páratlan kilátás várja az utazót. Már a Filerimosba vezető erdei út is pazar, a dombtetőn felállított kőkereszt tövében pedig érdemes pár percig csukott szemmel élvezni a langyos szelet, a melengető májusi napsütést és a mediterrán növények fűszeres illatát.

 Lindosz

Lindosz mindenkiből fotóművészt csinál. A falu apró kockaházai festményre kívánkozó módon kapaszkodnak felfelé a fellegvárral koronázott sziklás domboldalon. A legjobb fotólehetőség rögtön a bevezető úton adódik, a szemközti oldalon kialakított megállóhelyen. (Van ugyan záróvonal, de nem kőből.) Motor leállít, telefon előkap, száj eltát. Parkolóhelyet kicsivel lejjebb, a keleti oldalon lehet találni.

A falu főutcáján a szokásos kávézók, artgalerik és szuvenírshopok működnek, melyek zömmel ugyanazokat a (Kínában készült) „helyi” kézműves termékeket árulják, mint bárhol a Mediterráneumban. Ha viszont letérünk a népszerű útvonalról, hangulatos fehér utcákon kóborolhatunk. A fellegvárba viszonylag borsos a belépő, és nem túl sok a tényleges korabeli látnivaló. Bátrabbak nyugodtan ellenállhatnak a kísértésnek, bár az tény, hogy remek kilátás nyílik mind a falu, mind a szárazföld, mind a végtelen tenger felé. 

TIPP: Lindosz mindkét strandja mutatós és pazar. A falu mögött húzódó, majdnem teljesen zárt Szt. Pál öbölnek viszont megvan az az előnye, hogy könnyebben felmelegszik a vize. Azaz már májusban elég jól fürödhető. Kalandorkedvűek át is úszhatják az öblöt, melynek mindkét oldalán jól feklszerelt strand üzemel. 

Kisté