Májusi mikulás

2017. április 28. - nápolytól_délre

Hallottak már a nyári Mikulásról? És a májusiról?... Pedig ez nem vicc, és nem is áprilisi tréfa. (Se nem májusi.) Hanem hivatalos Mikulás-ünnep. A tavasz kellős közepén...

A napokban, egész pontosan május 9-én tartják Szent Miklós püspök ünnepét a dél-olaszországi Bariban. Ami rendben is lenne, ha a népszerű szent valahol ezen a környéken teljesített volna papi szolgálatot. De nem ez a helyzet. Szent Miklós ugyanis a mai Törökország területén, egy görög családban látta meg a napvilágot Kr.u. 270 körül.

A szüleit idejekorán elveszítő gyermeket nagyrészt püspök nagybátyja nevelte fel. Így nem meglepő, hogy a vallás iránt már korán komoly érdeklődést mutató Miklós papnak állt, majd később Müra város püspöke lett (ma: Demre, Törökország). Ebbéli minőségében 325-ben részt vett az I. niceai zsinaton is, ahol állítólag megütött egy vele ellentétes nézeten lévő papot.001_1.jpgMürai Szent Miklós (fotó: a szerző)

Népszerűségét persze nem ennek a ténynek, hanem legendás bőkezűségének és adakozó kedvének köszönheti. A források szerint Miklós tehetős szülők gyermeke volt, örökölt vagyonát pedig elosztogatta a szegények és a rászorulók között. Különösen népszerű az a történet, mely szerint egy elszegényedett nemesember arra az elhatározásra jutott, hogy örömlánynak adja saját három gyermekét, mert nem tud nekik kellő hozományt biztosítani. Értesülvén az esetről, Miklós az éj leple alatt arannyal teli erszényt dobott be az ablakon, melynek köszönhetően mégiscsak sikerült a legidősebb lányt kiházasítani. A szent később ugyanígy segítette a középső és a kisebbik lány férjhezmenetelét is.

Ilyen és hasonló, sok esetben gyermekekhez köthető jótettek és csodák alapozták meg az egykori mürai püspök kultuszát. És ezek nyomán alakult ki a nyugati kereszténység országaiban ma is élő népszokás, mely szerint Szent Miklós az éj leple alatt ajándékokkal örvendezteti meg a kisgyermekeket.

Egy szent, öt sírhely

Miklós Mürában hunyt el, 343. december 6-án. Szülővárosának székesegyháza pedig már a VI. században komoly zarándokhelynek számított. Az 1080-as évek elején azonban I. Alexiosz bizánci császár egy időre kénytelen volt átengedni kis-ázsiai területeit, így Müra a szeldzsuk törökök befolyása alá került.

A politikai kavarodást kihasználva 1087-ben Bari városából érkező tengerészek jelentek meg Mürában azon hátsó szándéktól vezérelve, hogy úgymond biztos helyre menekítsék, azaz, hogy ellopják a sírból a szent ember földi maradványait. Sikerült is szemfülesen magukhoz venni Miklós csontjait, és azokkal május 9-én dicsőségesen bevonultak szülővárosukba.

Mint azonban utóbb kiderült, a dél-olasz hajósok nem végeztek alapos munkát. Hátrahagyták ugyanis a szent maradványainak kisebbik felét. Ez utóbbiért pedig bő tíz évvel később bejelentkeztek egy másik városállam tengerészei. Ezúttal a velenceiek… Akik szintén sikerrel jártak, és a zsákmányolt ereklyét az eleve a püspök nevét viselő San Nicolò di Lido templomban helyezték el.003.jpgAz üresen tátongó mürai sír (fotó: wikipedia.org)

Így állt elő az a helyzet, hogy a szép emlékű szentnek ma három sírhelye van. Egy Mürában, egy Bariban, egy pedig Velencében. És akkor még nem szóltunk egy ír legendáról. Mely szerint az egykori Miklós püspök földi maradványait a keresztes háborúkból hazatérő normann lovagok hozták el Írországba a XII. század derekán. A Jerpoint Park temetőben a mai napig megtekinthető a szent vélelmezett, amúgy szemmel láthatóan nagyon régi, faragott sírköve.

De csavarjuk még egyet a történeten... Tudósok egy csoportja pár éve arra a következtetésre jutott, hogy megtalálták Szent Miklós valódi sírhelyét, méghozzá a török partok mellett található apró Gemiler-szigeten. A feltárt romok tényleg azt látszanak alátámasztani, hogy a IV-V. században Miklós emlékének szentelt zarándokhely működött ezen a helyen. Ez azonban szerencsére nem zárja ki a Bariban (illetve Velencében) őrzött csontok eredetiségét. A kutatók elmélete szerint ugyanis a maradványokat az arabok betörésétől félve menekítették át a mürai székesegyházba, Kr. u. 650 körül.

Május és manna

Szent Miklós ereklyéinek elsődleges, a Vatikán által is elismert őrzőhelye tehát a dél-olasz régióközpont, Bari. A városba és a szent tiszteletére emelt székesegyházba pedig szünet nélkül érkeznek a zarándokcsoportok, ily módon igazolva, hogy az egykori ereklyeszerző vállalkozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az altemplomban gyakran akkora a tömeg, hogy még egy rózsafüzért sem lehet leejteni.005.jpgA szent szobrát hatalmas tömeg kíséri Bariban (fotó: www.stnicholascenter.org)

Bari városában a dicső hazaérkezés napján, azaz május 9-én tartják a város védőszentjének ünnepét. Ilyenkor természetesen előkerül a székesegyházban őrzött Miklós-szobor, és körmenetben járja végig a belváros utcáit, sőt részt vesz egy rövid hajóúton is. Az ünnepség talán legizgalmasabb pillanata mégis az, amikor a székesegyház vezető papja begyűjti a sírból azt a mannát, ami állítólag Szent Miklós csontjaiból szivárog folyamatosan. Az átlátszó, és az „orrtanúk” által rózsaillatúnak mondott folyadéknak csodatevő hatást tulajdonítanak.

Mások páralecsapódást vagy felszivárgó tengervizet sejtenek a jelenség mögött, az azonban bizonyított tény, hogy minden évben képződik bő fél liter folyadék a csontok körül. Ha pedig hihetünk a krónikáknak, akkor ez a jelenség ismert volt már Müra katedrálisában is, sőt a mürai szerzetesek is mutattak a csontokból gyűjtött mannát a sírt később kifosztó tengerészeknek.

Ez tehát a Mikulás, azaz Mürai Szent Miklós rövid története, bár meg kell jegyezzük, hogy a dél-olaszok nem ezen a néven ismerik az egykori görög püspököt. A szent neve errefelé, nem meglepő módon: San Nicola di Bari002_1.jpgSzertartás Szent Miklós kriptája előtt (fotó: sentiericone.it)

Kisté

A bejegyzés trackback címe:

https://napolytoldelre.blog.hu/api/trackback/id/tr9912464425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.